Répáshuta rendkívül fiatal település - bár környéke már a jégkorszak utolsó szakasza óta lakott volt. Történelme alig 200 évre vezethető vissza. A település kialakulását egy speciális gazdasági oknak, az üveggyártásnak köszönheti, amire nevének második része, a huta kifejezés is utal. A 18. század eleji nagy népmozgások ugyanúgy, mint Magyarország más területeit, Borsod megyét sem kerülték el. Ennek a folyamatnak a kiváltó okait elsősorban a népesség számának jelentős csökkenésében és a termelőerők nagyarányú pusztulásában találhatjuk meg. A korábbi időszakok állandó hadjárásai és a pestisjárványok pusztításainak mérlegét megvonó összeírások csupán 1636 háztartást jegyeztek fel Borsodból, s a 226 egykori megyei településből csak 136 lakott helységet. Természetes, hogy a harcok elmúltával a falvak és a városok elmenekült lakossága visszatért otthonába és a viszonylag nagyszámú népességet eltartó területek lakossága jobb életkörülmények megteremtésében reménykedve a pusztán hagyott települések felé vette útját.
Ez a betelepülési folyamat közvetlenül érintette Borsod megye egyik legnagyobb uradalmát, a mintegy 100 ezer kh területű diósgyőri koronauradalmat. A királyi birtok legértékesebb területének a Bükk hegység 23430 ha-os, jórészt erdős területe számított, ahol a betelepülések által legjobban érintett uradalmi falvak helyezkedtek el. Ezeknek a falvaknak a benépesítését különösen azért támogatta az uradalom irányító testülete, mert a bükki erdők hasznosítása éppen ebben az időszakban vált fontos gazdasági kérdéssé. A szlovák és rutén betelepülők kiválóan értettek az erdei munkák végzéséhez. Az erdők hagyományos hasznosítási módjain túl az uradalmi tisztviselők azonban olyan erdei iparágak meghonosítását is szorgalmazták, amelyek az erdők fáinak jövedelmezőbb felhasználását is lehetővé tették.
Az első uradalmi üveghuta - Ennek az uradalmi birtokpolitikának köszönhető az, hogy 1712-1717 között a mai Bükkszentlászló község területén megkezdhette működését az első uradalmi üveghuta és a kis üzem szomszédságában létrejöhetett a Bükk addig lakatlan területén az első település, amelyet Hutta néven említenek a források. Az üvegkészítő műhely szomszédságában kialakult első bükki hutatelepülés lakosai többségükben szlovákok, részben magyarok, németek és lengyelek voltak.
Miért point itt? - Ha annak próbáljuk az okait kutatni, hogy miért vállalhatták éppen ezen a területen Stuller vezetésével a kőhutaiak és hutabérciek az üveggyártást, akkor erre vonatkozóan csak közvetett bizonyítékokkal szolgálhatunk. Répás és környéke azért kínált a 18 üvegkészítőnek, ill. családtagjainak kedvező lehetőséget, mert a hutától nem messze, a Gyertyán-völgyben könnyen hozzáférhető és kiaknázható nyersanyag-lelőhelyek voltak. A völgyben és a huta közvetlen közelében levő gyors folyású patakok vízi energiáját felhasználva, helyben épített törőmalomban lehetett az alapanyagok előkészítését végezni. Döntő fontosságú volt az is, hogy a koronauradalom kedvező feltételeket szabott a letelepülőknek és a bérlőknek egyaránt. A letelepedést elősegítette az is, hogy a terület korábban lakott hely volt. 1766—1776 között itt éltek azok az erdőmunkások, akik a Fazola-féle vashámor építéséhez szükséges fát termelték ki. Ezek a munkások lakóházaikat a hámor felépülése után elhagyták, s így az üveghutások számára használható utak és épületek maradtak ezen a területen.
A negyedik üveghuta - Stuller József elképzelését, a répáshutai üzem új területre való telepítését Schir József, egy régi óhutai dinasztia leszármazottja váltotta valóra. 1834 végén vette bérbe a községtől mintegy 2 km-re levő Gyertyán-völgy 11 hold 319 négyszögöl nagyságú területét, s itt építette fel üvegkészítő üzemét. Schir József jó érzékkel használta ki azokat a lehetőségeket, amelyek az üveggyártás fellendítését szolgálták. A kereskedelmi tőke bevonásával jelentős beruházásokat végzett. Gépeket vásárolt, amelyek munkába állításával jelentős mértékben lehetett növelni a termelést, a modern kristálystilusú üvegáru előállítását. A szak- és a segédmunkaerő biztosításában Répáshutának szánt komoly szerepet. A szakmunkások és a segédmunkaerő jelentős részét Répáshutára telepítette, ugyanekkor a huta állandó üzemeltetését biztosító legfontosabb dolgozók részére Gyertyán-völgyben munkáslakásokat épített.
Források: Répáshuta, egy szlovák falu a Bükkben (MEK); A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7); Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában.
Designed with Mobirise
Website Designing Software